A Korrupcióérzékelés és médiahasználat a magyar fiatalok körében című tanulmány azt vizsgálta, hogy a 18-29 éves korosztálynak milyen médiahasználati szokásai vannak, illetve honnan értesülnek a korrupciós ügyekről. A kutatás kvantitatív részét a Publicus Intézet, a fókuszcsoportos elemzést pedig a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet munkatársai végezték.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a 18-29 éves magyar lakosság kétharmada számára az elsődleges tájékozódási forrást a hírszájtok jelentik a politikai vagy közéleti hírek kapcsán. Meglepő módon a Facebook (és más közösségi oldalak) csupán a fiatalok 18 százaléka, vagyis kevesebb mint ötöde számára számítanak a legfontosabb hírforrásnak. A közösségi oldalakat egyelőre még a tévéműsorok is megelőzik, ezek a fiatalok 42 százaléka számára számítanak fontos információforrásnak.
A média átalakulását jól illusztrálja, hogy az eredmények szerint a vizsgált korosztály 40 százaléka egyáltalán nem olvas nyomtatott sajtóterméket, rádióból pedig csupán 12 százalékuk értesül a hírekről. A televízió képernyőjéről egyre inkább a számítógép és – intenzív növekedéssel – a mobiltelefon képernyőjére terelődik a figyelem. A fiatal korosztály a közéleti tájékozódás kérdésében kevésbé érzékeny a részletesen feldolgozott háttérismeretekre, inkább gyorsan elérhető, friss információkra vágyik, ezt pedig értelemszerűen online kaphatja meg a legkönnyebben.
Kinek a hírei megbízhatók?
Egyértelműen kiderül az eredményekből, hogy a magyar fiatalok elsősorban a média feladatának tartják, hogy felhívja a választók figyelmét a korrupciós ügyekre – a megkérdezettek több mint fele nyilatkozott így.
A fókuszcsoportos kutatások során kiderült, hogy a fiatalok szerint az újságírók és szerkesztők közül sokan vádolhatók részrehajlással, amelynek okaként a megkérdezettek többsége azt sejti, hogy az adott szerző vagy szerkesztő félti a saját állását. Az eredményekből kiderül, hogy bár a magyar fiatalok elvárják a médiától a tényfeltáró és oknyomozó tevékenység erősítését, a hitelesség mércéje számukra inkább az, hogy a saját világképükhöz illően van-e megfogalmazva egy adott hír.
Ennek tükrében rendkívül meglepő, hogy a fiatal felnőttek a külföldi hírcsatornákat, a hírportálokat és az országos közéleti magazinokat tartják a leginkább megbízhatónak, bár számottevő arányban csak az online híreket kísérik figyelemmel, mivel a hírszájtokat tartják a politikailag legkevésbé elfogultnak a hazai médiumok közül. (Valószínűleg: már amelyiket.)
Korrupció az új média korában
Az új média (internet, mobilkommunikáció és egyéb digitális kommunikációs technológiák) fő funkciói a korrupció elleni harcban a fiatalok szerint a felszínen tartás, a figyelemfelhívás és a tapasztalatcsere. Emellett bizonyítékok névtelen közzétételére is alkalmas, amire azonban csak óvatosan, nagy körültekintéssel használnák, félve a személyüket érintő hátrányos következményektől. Ugyanakkor a fókuszcsoportos interjúk résztvevőinek csupán elhanyagolható része követi nyomon az oknyomozó portálok munkáját.
A vizsgált korosztály tagjai közül egyébként leginkább a politikusok ingatlanügyeit, a családtagok és kormányközeli haverok által nyert tendereket, valamint az uniós pályázatok körüli visszaéléseket tartják korrupciónak. A megkérdezettek az ország egészében és a hazai politikai életben lényegesen erősebben érzékelnek korrupciót, mint saját közvetlen környezetükben: 80, illetve 77 százalékban ítélték úgy, hogy a korrupció ezeken a területeken teljesen vagy eléggé jelen van, míg a közvetlen környezetük vonatkozásában ugyanez az érték mindössze 22 százalék.
A válaszadók több mint fele találkozott már a saját életében korrupcióval (elsősorban az egészségügyben és a rendőrök munkavégzése során), és a megkérdezettek 84 százaléka szerint nem szabad beletörődni abba, hogy ezt sokszor az élet természetes velejárójaként tűnik fel, és nélküle nehéz érvényesülni Magyarországon.
Forrás:hvg.hu