Túl vagyunk már az idei év legnagyobb szórakoztató-elektronikai szakvásárán, a Las Vegas-i CES-en, így a legújabb fejlesztések javát már ismerjük. Ugyanakkor még előttünk áll a február végén esedékes Mobile World Congress, ahol várhatóan sok izgalmas újdonsággal rukkolnak elő a mobilszolgáltatók és a készülékgyártók is. Érdemes lesz figyelmünket Barcelonára irányítani február 26. és március 1. között, ugyanis az idei év hatalmas változást hoz majd a mobilkommunikációban. Éppen ezért kezdjük a felsorolást ezzel a területtel
Érkezik az ötödik ’G’
Az 5G mobilinternet-szabvány tagadhatatlanul az idei év egyik legfontosabb mérföldköve lesz. A Telenor Research előrejelzése szerint a nagy bemutatkozásra a február 9-én startoló dél-koreai téli olimpiai játékok során kerül majd sor: a technológia segítségével a nézők 5G adatkapcsolaton keresztül élő közvetítést láthatnak az olimpiai helyszíneket pásztázó drónokról, de akár az éppen a levegőben lévő síugrókról is. Az 5G-s adatátvitelt már most is tesztelik a világ különböző részein, a most elterjedt 4G (vagy LTE) szabványhoz képest pedig szinte hajmeresztő sebességeket ígér majd ez a megoldás.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy míg most egy rövidebb, HD-felbontású filmet nagyjából egy óra alatt tudnánk 4G adatkapcsolaton keresztül letölteni, addig az 5G-vel egy akár két órás, fullHD-minőségű alkotást is akár pár másodperc elteltével elkezdhetünk megnézni. Erre, illetve az 5G technológiának köszönhetően stabilabb adatkapcsolatokra szükségünk is lesz, ugyanis az intelligens szenzorokkal teletömött használati tárgyak (okoshűtő, okosmosógép, önvezető autó, stb.) által alkotott hálózat, az úgynevezett „dolgok internete” (Internet of Things – IoT) is komolyan fejlődik. Ez a fejlődés pedig azzal fog járni, legalábbis a Gartner előrejelzése szerint, hogy 2020-ra a jelenlegi 6,4 milliárd digitális eszköz helyett közel 21 milliárd hasonló kütyü csatlakozik majd az internetre. Ezzel pedig meg is érkeztünk a következő nagy mérföldkőhöz.
Mesterséges intelligenciák, tanuló gépek
A laikus felhasználó valószínűleg nem sejti, hogy már most is számtalan mesterséges intelligencia és ahhoz hasonló rendszer dolgozik mindennapi kényelmünk elősegítésén. A jövőben ez egyre inkább így lesz, és a már említett IoT által generált, elképesztő mennyiségű adatot fel is kell dolgozni, hogy az egésznek értelme is legyen. Az így keletkező adatrengetegben az emberek már nem tudnak eligazodni, ezért olyan algoritmusokra van szükség, amelyek másodpercek alatt képesek átrágni magukat akár százezer vagy millió oldalnyi szövegen, adaton, információn, és észrevenni az apró, ám akár létfontosságú összefüggéseket. A sima írott szöveget, illetve a hang-, és videojeleket értelmező, önfejlesztő rendszerek fejlődése pedig azt jelenti, hogy 2018 a gépi tanulás, vagy az úgynevezett deep learning, a gépi mélytanulás éve is lesz.
Az efféle technológiák már eddig is elképesztő segítséget nyújtottak az emberiségnek – az IBM Watson nevű kognitív rendszere (ők ezt a kifejezést használják a mesterséges intelligencia helyett) például egy daganatos beteg kezelése terén talált olyan megoldást, amelyet a kezelőorvosok legfeljebb évtizedek kutatásaival fedezhettek volna fel. 2018-ban ezek a fejlesztések széles körben el fognak terjedni, például az egészségügy, az energiaipar, a szállítmányozás vagy épp a telekommunikáció területén.
Telefonunk a tárcánk
Ahogy a körülöttünk lévő világ okosodik, úgy kell ehhez igazítani a hétköznapi tevékenységeinket is. Ilyen például a pénzhez való kapcsolatunk. Bár Magyarországon egyelőre a készpénz-alapú fogyasztói kultúra uralkodik, 2018 lehet az év, amikor ez megváltozik. Az Európai Unió ugyanis idén vezeti be a PSD2 nevű irányelvet, amely megnyitja a kaput egy tényleges mobilfizetési ökoszisztéma előtt.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy rövidesen még akár az érintős bankkártyánkat sem kell majd magunkkal vinnünk, azt ugyanis az okostelefonunk képes lesz helyettesíteni. Ha pedig nap közben ránk szól otthonról az okos hűtőszekrényünk, hogy fogytán van a tej, akár egy gombnyomással megrendelhetjük majd bele a pótlást. Ez természetesen hatalmas felelősséggel is jár a pénzügyi rendszereket kezelő vállalatokra, és a mobilszolgáltatók közül is azok kerülnek majd versenyelőnybe, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak ügyfeleik digitális biztonságára.
Ezzel párhuzamosan a kizárólag digitális formában létező fizetőeszközök – kriptovaluták vagy kriptodevizák – szerepe is felértékelődhet. A Bitcoin ma már egyre szélesebb körben ismert, míg az úgynevezett Blockchain-alapú Ethereum kriptovaluta is egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a digitális pénzpiacból. Az efféle technológiák azonban egyelőre túlságosan bonyolultak és áttekinthetetlenek a laikusok számára, ahogy ezt a közelmúlt árfolyam-ingadozásai is remekül példázzák. Ezért egyelőre nem valószínű, hogy 2018-ban a mobilfizetési megoldások mellett a kriptovaluták is komolyabban elterjednének.
Virtuális és egyéb valóságok
A virtuális valóság 2016-ban kapott hatalmas lökést, éppen a cikk elején említett barcelonai Mobile World Congress során, ahol számtalan gyártó mutatta be okostelefonokhoz kifejlesztett VR-megoldásait. Bár az akkor még inkább érdekes újdonságnak számító fejlesztések nem rengették meg a világot, két év elteltével már jóval közelebb vagyunk ehhez. Ennyi időnek kellett ugyanis eltelnie, mire a gyártók és a fejlesztők közelebbről is megismerkedtek a technológiával, így ma már egyre komolyabb videojátékok, és ami ennél is fontosabb, hétköznapi, gyakorlati alkalmazást szolgáló megoldások születnek.
A VR-nél is lényegesebb lehet azonban az úgynevezett kiterjesztett valóság, az augmented reality (AR) területe. Tömören összefoglalva az AR használata során a valódi világ élőképére vetített digitális kiegészítésekkel jutnak a felhasználók többletinformációhoz. Végső soron egy focimeccs közvetítése is ilyen logikát követ, hiszen a kamerák képére felírják a játékidőt és az eredményt is. Az okostelefonok fejlődésével azonban ma már szinte bárhol és bármikor körülnézhetünk a kameránkon keresztül és láthatjuk például, hogy hol a legközelebbi kávézó, vagy, hogy milyen Instagram-fotókat készített a többi járókelő azon a ponton, ahol éppen állunk. Az AR-technológiának emellett olyan területeken lehet komolyabb szerepe, mint például az orvostudomány, hiszen képzeljük el, hogy egy operáló sebésznek mekkora segítséget jelent, ha a szemüvegére vetítve egyből láthatja a páciens érhálózatát vagy a korábban rögzített röntgenképet. Ehhez persze még szükség van a hardveres tecnhológiák további fejlesztésére is, de figyelembe véve, hogy ez milyen tempóban zajlik, nem csodálkoznánk, ha már 2018-ban is szemkápráztató AR-megoldások látnának napvilágot.
