A jó hír az, hogy már dolgoznak ilyen sztahanovok. Az önműködő raktárak lelke egy olyan vállalatirányítási rendszerbe épülő raktárlogisztikai szoftver, mely a fent említett „munkaköröket” mind ellátja, az ellátási lánc minden elemével folyamatosan kommunikál. Míg mi csodálkozunk az önvezető járműveken, egyes raktárakban már évek óta működnek önvezető targoncák. Ez persze nem azt jelenti, hogy már minden automatizált, de láthatóan erre haladnak a fejlesztések. Az egyik legnagyobb online áruház 19 focipályányi (azaz 138 ezer négyzetméteres), dortmundi raktárában már ilyen önvezető rendszer működik, és a fejlesztésre fordított összeg a webáruház szerint egyetlen év alatt megtérült.
Egy percet sem lehet veszíteni
Az egyre hatékonyabb raktárlogisztikára komoly szükség van, ugyanis főleg a már említett online kereskedelem és az autóipar összetett beszállítói hálózata miatt a gyorsaság és a kiszámíthatóság elengedhetetlen feltétele a piaci versenyképességnek. Gyakorlatilag évek óta 15 és 20 százalék között növekszik az online kereskedelem volumene: tavaly Magyarországon már 2,8 millióan 30 millió rendelést adtak le 310 milliárd forintos értékben. Az autóiparban pedig milliós nagyságrendű „büntetést” kaphat egy TIER egyes beszállító, ha egyetlen órát késik a szállítmány. Ha az értékesítési lánc minden eleme össze van kötve egy szoftverben, sokkal kisebb a hibalehetőség. Ráadásul az automatizmusnak köszönhetően nem fordulhat elő, hogy pont abban a kritikus egy órában éppen nincs a helyén valaki és emiatt megáll a folyamat.
|
Drónok, önvezető kamionok és robotok a logisztikában |
|
Mindenki felkapta a fejét tavaly, amikor az Amazon online áruház bemutatta a Prime Air szolgáltatását, amivel a levegő urai lettek a csomagszállításban. A tervük – aminek prototípusát már bemutatták –, hogy drónok segítségével kézbesítik a csomagokat. Bár ez igen jól hangzik és kellően futurisztikus ahhoz, hogy bekerüljenek vele a sajtóba, a szakemberek szerint igen csekély a valószínűsége annak, hogy ez elterjedjen. Az a fránya gravitáció legyőzése ugyanis nagyon sok energiát emészt fel, és a szabályozási keretek sem adottak még a működéshez. Ezzel szemben sokkal életszerűbbnek tűnik az önvezető kamionok megjelenése, legalábbis az autópályákon. Az Uber már tavaly leszállított 50 ezer doboz sört sikeresen Amerikában. De az öreg kontinens sem maradt adós a fejlesztéssel: a European Platooning Challenge-et 2016-ban a holland EU elnökség idején hirdették meg az okos kamionkonvojok közutakon történő megjelenésének népszerűsítésére. A Volvo Trucks azon 6 európai gyártó egyike, amely válaszolt erre a felhívásra, és sikeresen kifejlesztette saját megoldását, melyet Magyarországon is bemutatott. A járművekbe épített okos technológia lehetővé teszi, hogy a szerelvények egymással állandóan kommunikálhassanak, és az első jármű mozgását a mögötte lévők időveszteség nélkül, azonos időben kövessék: pl. fékezzenek, gyorsítsanak, irányt váltsanak. Néhány hónapja szenzációként közölték, hogy a német DHL raktárában intelligens robotok segítettek a rakodásban. Az alkalmazottak érintőképernyők segítségével léphetnek kapcsolatba a robotokkal, és egy gombnyomással munkába állíthatják őket. Az autonóm mobil robotok egyszerre közel 80 kg árut tudnak mozgatni, és egy kocogó ember sebességével közlekednek: 1 másodperc alatt akár 2 métert is meg tudnak tenni. |
Targoncástól a lézernavigációig
Ahogyan azt az autóiparból is tudjuk, nem minden vezető nélküli rendszer valóban az. A teljes automatizálás a legfelső szint, ennek előszobája az asszisztens rendszerek, melyeknél még ott ül a vezető, de már gyakorlatilag csak a folyosók között kell irányítania a targoncát, amíg be nem gurul a szűkfolyosóba, ahol aztán a gép már átveszi az irányítást. Éppen középen vezeti a járművet, rögtön megtalálja a keresett raklapot, megspórolva a korrigálás és a keresgélés miatt elpazarolt időt. „A raktárban könnyebb a helyzet, mint a közúton, mert a tájékozódás sokkal egyszerűbb” – mondja Kiss Ádám, a Jungheinrich logisztikai rendszerekért felelős értékesítési vezetője. „Már a hetvenes évektől kezdve működtek ilyen rendszerek, de akkoriban még a padlóba épített vezetékeket és az abban futó jelet követték a gépek. Ma már apró transzpondereket (32 bites kis passzív adathordozókat) is elhelyezünk bizonyos távolságokban a folyosón belül, ezek segítségével tudja a targonca, hogy hol van pontosan, és navigál a megfelelő tárhelyre.” Ez az úgynevezett raktárnavigációs rendszer, ahol még kell sofőr.
Az asszisztens rendszerek mellett már a teljesen automatizált szűkfolyosós targoncás rendszerek is elérhetővé váltak. Ez azonban még mindig nem a fejlesztések csúcsa, mert a targoncák eltévednének, ha egy nagyobb térbe gurulnának. Erre a problémára adnak választ a 360 fokos lézernavigációval közlekedő targoncák, melyek háromszögeléssel milliméter pontosan közlekednek akár raktárhelységek között is.
Mobilis rendszerekkel spórolhatnak a vállalkozások
„A jövőben a jobb kihasználtság érdekében ezeket a gépeket akár költöztetni is lehet a különböző raktárak között, ez megtakarítási lehetőség a vállalkozásoknak” – mondja Kiss Ádám. „A raktárak különböző fázisokban érkező terhelését ugyanazzal a targoncaflottával lehet majd levezényelni. Ezek a gépek nem fognak panaszkodni, ha 1000 kilométerre kell dolgozni néhány hónapot, majd vissza kell térni az eredeti helyszínre.” Ez is egy lehetőség, ám ami igazán jövőbemutató megoldás lenne a szakember szerint, ha a raktárakban már olyan „egységcsomagok” készülnének (ilyen „egység” egyébként a kikötőkből ismert konténer, ám annak kialakítása a jelenleg elérhető technológia mellett egyelőre nem alkalmas rá, hogy automatikusan meg lehessen pakolni), melyeket gépek töltenének fel, és egy az egyben felkerülhetnének a szállítójárműre. A legdrágább kamion ugyanis az, mely csak áll és várja, hogy megteljen a raktér. Ha sikerülne olyan egységtárolót kialakítani, mely azonnal felkerülhetne megpakolva a kocsikra, akkor sok időt lehetne megspórolni.
Forrás: hvg.hu
