Nincs egyszerű dolga annak a telefongyártónak, amelyik igazán érdekes készüléket szeretne ma villantani. Az legtöbb új mobil még a csúcskategóriában is unalmas, így aztán minden komolyabb új modell bemutatása előtt egy picit visszafojtja lélegzetét a szakma: vajon tud-e érdekes lenni a telefon? A Samsungra ráadásul még nagyobb teher nehezedett. A jól indult Galaxy Note7-ből minden túlzás nélkül a világ legszerencsétlenebb életű okostelefonja lett, miután gyártási hibából eredő tűzveszélyessége kétszer is termékvisszahívást kellett elrendelni. Nem mellesleg hónapokon át a világ összes repülőjáratának összes utasa meghallgatta: a Samsung rossz, a Samsung tűzveszélyes.
Innen nehéz folytatni, innen csak valami tényleg izgalmassal érdemes. És itt jön képbe a Londonban és New Yorkban szerda délután bemutatott Galaxy S8. Melyet a tavalyi Note7Gate című PR-katasztrófafilm után olyannyira szeretett volna mihamarabb megmutatni a dél-koreai vállalat, hogy néhány újságírónak már múlt csütörtökön kezébe adta a készüléket: nézzük meg, mivel is szeretnék feledtetni az elmúlt év szörnyűségét.
Első ránézésre
A Galaxy S8 a specifikációs lista alapján nem sokban tér el napjaink bármelyik androidos csúcskészülékétől. Első ránézésre azonban már nagyon más. A gyártónak sikerült úgy növelnie a képernyőt, hogy a készülékház méretében ez nem annyira látszik meg. Tették egyrészt úgy, hogy a két éven át próbálgatott “edge” kivitelt idén jogerőre emelték: nincs külön edge változat, a Galaxy S8 alapból faltól falig érő, sőt egy kicsit túl is lógó képernyővel érkezik. Az előlapot nézve oldalt tehát konkrétan nulla haszontalan műanyagfelületet találunk.
Ez még nem lenne túl nagy szám, de a gyártó a kijelző alatt és felett lévő kávát is minimálisra szorította. Áldozatul esett ennek egyrészt az előlapi Samsung felirat – de nem is baj, a Galaxy S8-ról (egy jó ideig) garantáltan mindenki fel fogja ismerni, hogy “áhá, ez az a Samsung mobil”. Másrészt a képernyő alatti műanyag vékonyítása miatt lehetetlenné vált az eddig ott lévő (Home) gomb helyzetben tartása. A gomb menübéli navigációs funkcióit egy, a képernyő alján szükséges esetekben megjelenő virtuális gomb vette át, az ujjlenyomat-olvasó szenzor pedig a telefon hátlapjára, a kamera mellé került. (Külön vicces, hogy ezt éppen most lépte meg a Samsung, hetekkel azután, hogy az ujjlenyomat-szenzort eddig hátul, a kamera mellett tartó Huawei a néhány hete vezette be a képernyő alatti gombban lévő elülső érzékelőt, a P10-essel. Nekünk már évek óta szimpatikusabb volt a Huawei hátsó megoldása, és nagyon nem lennénk meglepődve, ha a kínai gyártó a Samsung mostani húzása után jövőre visszalépne a korábbi ösvényre.)
A képernyő így jókora részt foglal el az előlapból, nem mellesleg nagyon szép képet mutat. És az alsó-felső “megnyújtás” miatt ugyanúgy magasabb (vagy elfordítva szélesvásznúbb) a szokásosnál, mint ahogy az LG szintén néhány hete nyilvánosság elé tárt G6-osa. Könnyen meglehet, hogy ez lesz az új divat, az új iparági sztenderd, és megeshet, hogy szeptemberben már az Apple is egy magasabb/szélesvásznúbb kijelzős iPhone-nal áll elő.
A Galaxy S8 képernyője egyébként 5,8 hüvelykes, amit egy 148,9 x 68,1 x 8,0 mm-es házba sikerült beleszorítaniuk. A nagyobb verzió, a Galaxy S8 Plus pedig 159,5 x 73,4 x 8,1 mm-es testfelépítéssel rendelkezik, ennek kijelzője viszont már 6,2 hüvelykes – alig-alig nevezhető már telefonnak.
Mire jó a lóerő?
A telefonba egy nyolcmagos (2.3GHz Quad + 1.7GHz Quad) processzor került. Természetesen a saját gyártású Exynos fajtából, abból is a világon először 10 nanométeres technológiával készült chip. Az elsőre nem túl izgalmas információ a gyakorlatban igenis fontos lehet: a gyártó ígérete szerint a korábbi csúcsprocesszoruknál ez 27 százalékkal nagyobb teljesítményt jelent, de úgy, hogy közben a processzor 40 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt.
Némi meglepetésre RAM-ból “csak” 4 GB került az S8-ba. (Talán a Samsung is úgy gondolja, mint a Huawei, hogy a 6 gigányi RAM csak vakítás.) A múlt csütörtöki londoni bemutató ezen részét némi fejcsóválással figyeltük, de ez csak addig tartott, amíg elő nem került a Galaxy S8 titkos fegyverének szánt DeX funkció.
A nevét Desktop eXperience kifejezésből kapó megoldás lényege, hogy a telefon (asztali) számítógépes felületre is át tud váltani, és úgy működni. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy egy kis dokkolóhoz monitort, billentyűzetet és egért kell USB-vel csatlakoztatni, majd a dokkolóba behelyezni a Galaxy S8-ast. A telefon ekkor észleli, hogy mi a helyzet, hogy igazából most számítógépes perifériákkal van körülvéve, és valószínűleg pc-ként szeretné használni a tulajdonosa. Egy rövid töltés után a dokkolóhoz csatlakoztatott monitoron nem egy telefon felülete jelenik meg kinagyítva, hanem egy olyan képernyő, amilyet a számítógépeken megszoktunk. Teljesen hasonló ahhoz, mintha mondjuk egy windowsos gép előtt ülne az ember.
Igenám, de hát ez csak a látvány, vetettük fel a Samsung szakembereinek, ettől ez még nem vált ki egy asztali gépet – ahhoz azért produkálni is kellene valamit. De a Galaxy S8 erre is képes: egy YouTube-videó elindítása és néhány más böngészőablak bekapcsolása után sem akadozott a felület, tényleg olyan volt, mintha egy átlagos asztali gép előtt ültünk volna, az S8 lóereje simán vette a kihívást. (Azt nem volt alkalmunk kipróbálni, hogy huzamosabb ilyesmi használat után mennyire melegszik, illetve úgy általában hogy viselkedik a készülék – néhány nap/hét múlva várható részletes tesztünkből ez is kiderül majd.)
Tárhelyből 64 gigányi került a készülékbe (az S8-ba és az S8 Plusba egyaránt), ami akár 256 gigás microSD-kártyával is bővíthető.
Mi van még itt?
A Galaxy S8 elsőként kapta meg a Samsung új digitális asszisztensét, a Bixbyt. Az Apple Sirijéhez képest a Bixby nem csak hangos utasításokra reagál, hanem használata során vegyíthetjük a hangunkat és érintéseinket. A telefon “agya” kontextusértékeny, ami azt jelenti, hogy ha éppen egy albumban képeket nézegetünk, és csak annyit mondunk neki, hogy “tedd ki ezt háttérképnek”, akkor tisztában van vele, hogy az “ez” valószínűleg az éppen mutatott fotót jelenti, és azt helyezi ki. Vagy például ha lefotózunk egy bort, akkor nem csak emléknek tehetjük el, hanem rögtön felismeri és felkínálja az adott ital online rendelési lehetőségét. Ha egy nevezetességet fotózunk, akkor azt felismerve megpróbál minél több érdekes infót mutatni róla – anélkül, hogy pötyögéssel rá kellene keresnünk az adott híres helyre/épületre. Ez főleg akkor jön jól, ha fogalmunk sincs, hogy éppen mit látunk. Magyarul persze nem tud a Bixby, és bár ezt a samsungosok nem ezekkel a szavakkal mondták, de gyanúnk szerint még sokáig nem is fog. Aki tud angolul, az viszont kísérletezhet majd vele, nem tűnik rossznak.
A telefon sajátja még ezek mellett a szokásosan legfejlettebb wifi, Bluetooth, 4G-s mobilnet. Van GPS, illetve jó hír, hogy az S8 emellett támogatja a GPS-nél sokkal pontosabb, új, európai Galileo rendszert is. (Ennek előnyeiről itt olvashat.)
A víz- és porálló mobil kamerája 12 megapixeles, állítólag rosszabb fényviszonyok közt is jó képeket csinál – ezt is teszteljük majd –, és a telefon kisebb-nagyobb verziójában is megkapta az apróbb rezgéseket (például a kézremegést) semlegesítő optikai képstabilizátort.
Az ujjlenyomat-olvasó mellé tavaly behozott íriszszkennerhez ezúttal egy arcfelismerő technológiát is hozott a Samsung. Ezek – főleg az utóbbi kettő – kombinációjával a készülék már addigra felismer minket, mire a mi szemünk rendesen ráfókuszál a képernyőre. Ez a gyártói ígéret a korai bemutatón nem egészen teljesült, de a mobil piacra dobásáig ez még változhat.
Van itt még ezeken kívül egy, az S8 esetében 3000, az S8 Plus esetében 3500 mAh-es akkumulátor is.
Jó lesz ez?
A szűk órányi bemutató és rövid kézbe vétel alapján a Samsung Galaxy S8 egy nagyon szép és funkcióit tekintve sem rossz telefonnak tűnik. Abban szinte biztosak vagyunk, hogy a Note7-botrányt hatástalanítani és feledtetni tudja, de hogy az újításai mire lesznek elegek, arról majd csak huzamosabb tesztelés után merünk véleményt mondani.
Csak ne lenne ilyen drága. Merthogy az Európában április 28-án megjelenő S8 nagyon nem olcsó, már megvannak a magyar árak is.
forrás: hvg.hu
